Remeterák-heterotópia
A kelet-közép európai régióban az 1970-es évektől kezdődő, Magyarországon az 1990-es évekre tetőző dezindusztrializációs folyamat maga mögött hagyta a szocializmusban kiteljesedett termelési ideológia számtalan egységét – gyárakat, gyárvárosokat, ipari blokkokat – és vele együtt a munkahelyeket, valamint a munkáskultúra intézményesült tereit is, mint például a munkásotthonok vagy művelődési házak. A hátrahagyott monumentális építészeti terek a jelenkor örökségeként számos releváns kérdést tesznek fel a bezárt gyárak társadalmi hatásairól és e hátrahagyott épületek jövőjéről, az építés és a nemépítés dilemmájáról, vagy a kapitalista gépezet működéséhez szükséges infrastrukturális igényekről, a gyors, cserélődő iparágakról és a természeti erőforrások kizsákmányolásáról.
Az „EXOSKELETON (Külső váz)” című kiállítás történeti megközelítések és visszatekintések mentén tárgyalja az ipari múlt építészeti és társadalmi funkcióit – különösképpen Győr iparváros kontextusában –, valamint spekulatív elképzeléseken keresztül tárja fel az ipari környezet és a 21. századi ember viszonyát. Milyen funkciói, minősége, jövője lehet ezeknek a tereknek? Kik használják most, kik fogják használni őket a jövőben? A természet veszi majd vissza őket, a rothadás vagy az enyészet lesz a sorsuk, vagy új szerepet fognak betölteni? Emberek, növények vagy más lények otthonául fognak szolgálni?
A kiállítás a győri Torulában valósult meg a useless galeri kurátorainak (Petrányi Luca és Solymár Fanni) szervezésében. A useless galeri tevékenységeire jellemző a művészet intézményesült tereiből való kilépés és a művészet kihívások elé állítása; leggyakrabban off-spacekben rendeznek kiállításokat, eseményeket. A Torula ebből a szempontból egy felemás tér, amely egyszerre off-space, hiszen egy használaton kívüli gyárépület, egyszerre pedig már egy 2017 óta működő, a művészet befogadására „intézményesült” tér. A Torula épülete a győri szeszgyár csupán rövid ideig (kb. 15 évig) üzemelő, de az ország első és legnagyobb takarmányélesztő gyára volt. A torula-élesztő a szeszgyártásban létrejövő melléktermék, amely metaforája lehet a művészetnek, amely sokszor alulmaradt, mellőzött a politikai és társadalmi térben. A kiállítás témájának alapját a jelenkori krízisekre reflektálva a művészet térfoglalása, és annak lehetséges jövőorientált gyakorlatai adták.
Kiállító művészek:
adO/Aptive,
Buhera klub (SERESS Anna és ZSOLDOS Anna) + BORENICH Levente,
Kateřina KONVALINOVÁ és Judita LEVITNEROVÁ,
LŐDI Áron,
PÁLL Tamás,
Randomroutines (KASZÁS Tamás és KRISTÓF Krisztián),
SZŐKE Eszter,
TÓTH Márton Emil
A kiállítás kurátorai: useless galeri (PETRÁNYI Luca és SOLYMÁR Fanni)
Kurátor asszisztens: FARKAS Benedek
Kurátor asszisztens: FARKAS Benedek
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Osztrák Kulturális Fórum, Cseh Centrum Budapest, Land Vorarlberg, Bundeskanzleramt, Hungaria Pezsgőpincészet Kft